A Magyarországon hatályos NMHH előírások alapján a rádióamatőr készülékekre vonatkozó szabályok sokkal kevésbé szigorúak, mint az ipari felhasználásra szánt típusok esetében. Ennek megfelelően akár a régebbi, 2006 előtt gyártott professzionális rádiók is megfelelnek 20 vagy 25 kHz-es raszterrel. De milyen is egy jó rádióamatőr készülék? Mit kell tudnia? Alapvetően ez a kérdés személyenként változó, mindenkinek más és más igénye van. A gyártók épp ezért igyekeznek a legtöbb hasznosnak vélt funkciót belepakolni a készülékbe. Lássuk mit tud egy átlagos amatőrkészülék!


- többsávos üzem (50/144/433 MHz)
- igen széles vételi tartomány (0-500 MHz vagy 0-1 GHz)
- többféle moduláció (AM/FM/WFM esetleg SSB)
- nagy memóriakapacitás (200-500 csatorna)
- elnevezhető csatornák (alfanumerikus névkiírás)
- PC-vel programozható
- memóriacsoportok és scannelés
- CTCSS, DCS adás és vétel
- nagy érzékenység és jó szelektivitás
- kis méret és tömeg
- jó hangminőség és nagy hangerő
- nagy akkumulátor-kapacitás vagy könnyen cserélhető akku
- sok tartozék és kiegészítő, elérhető áron


Elmondható, hogy jelen cikk írásakor a legtöbb újonnan vásárolt amatőrrádió megfelel a fent írott követelményeknek. Ez alól talán az árban és teljesítményben alsóbb kategóriás kínai rádiók jelenthetnek kivételt, azonban meglepő módon gyorsan fejlődnek. Ki tudja mit hoz a jövő! Minden esetre ezek a készülékeknek még van hova fejlődniük...főleg a hangminőség és a szelektivitás területén. Lássuk azonban a fentebb írt pontokat külön-külön. Melyik miért fontos. Vagy miért nem?!


Többsávos üzem


Az 1980-as, 1990-es években nagy szó volt ha valaki rendelkezett URH kézi amatőrrádióval. Azóta sok év eltelt és az igények is megváltoztak. Napjainkban egyre könnyebben juthatunk hozzá két- vagy háromsávos-...esetleg négysávos adóvevőhöz (ez utóbbi tipikusan csak mobil kivitelben). Éppen ezért az amatőrök is szeretnek felváltva vagy éppen párhuzamosan két sávon beszélni, kísérletezni a terjedéssel egy kitelepülés vagy egy kirándulás során. Bár alapvetően a 2m és a 70cm sáv között nincs nagy eltérés, jópofa dolgokat produkálhat a fizika (pl. visszaverődés). Hasznos lehet a többsávos üzem, amikor egy keresztsávos átjátszón beszélgetünk (a hazai rádióamatőr szabályok alapján ez sajnos nem engedélyezett egyelőre) vagy ha a környéken az adott sávban nincsen jól elérhető átjátszó és a másikra kell átkapcsolni. Itt szólnék néhány szót az antennákról is. Örök érvényű, hogy az antenna a legjobb erősítő. Valóban. És minél több célra szeretnénk használni egy adott berendetzést, annál kevésbé lesz alkalmas mint mindenes kütyü. Valóban. Éppen ezért egy háromsávos antenna mindig rosszabb hatásfokkal üzemel és kevésbé szélessávú az adott tartományon belül, mint egy kétsávos. Továbbvezetve a gondolatot egy kétsávos antenna is kevésbé lesz jó hatásfokú és szélessávú, mint egy egysávos. Jó dolog egy háromsávos rádiót használni egy háromsávos antennával. Csodát és nagy DX-et nem kell várni tőle. Ezért ha van rá mód, akkor minden sávra saját rádiót és saját odaméretezett antennát illik használni. Éppen ezért használnak a profi amatőrök ilyen berendezéseket a rádiós versenyeken. Szó se róla: nagyon kényelmes 1 rádión 3 sávot elérni. Kinek mi tetszik :)


Igen széles vételi tartomány


Miért is fontos ez? Ki nem szeret hallgatózni az éterben, tekergetni a rádióját és keresgélni? Legyen szó akár a taxisokról vagy a kedvenc műsorszóró állomásról, netán a közeli repülőtér forgalmazásáról. Esetleg PMR? No igen. Mindenki szeret hallgatózni, még ha ezt nem is valljuk be. Emberi tulajdonság. Kíváncsiság. Egy jó amatőrrádió elég széles vételi tartománnyal rendelkezik. Napjainkban ez 0-1 GHz vagy akár 0-3 GHz tartományt is jelenthet. Ebbe sok érdekes sáv beleesik, kezdve a rövidhullámú amatőr- és műsorszóró sávoktól a CB sávon át egészen a taxisok által is használt ipari sávig.


Többféle moduláció


Az előzőekhez hozzászólva, amolyan kiegészítésképp megjegyezném, hogy különösen hasznos ha a rádió tudja az AM/FM/WFM üzemen kívül még az SSB üzemmódot, legalább demoduláció formájában. Ez esetben belehallgathatunk a külföldi rövidhullámú rádióamatőr sávokba is. Tanulságos és érdekes időtöltés. Sajnos az ilyen paraméterekkel rendelkező készülékek igen ritkák és nem utolsó sorban drágák is. Ismét csak annyit tudok mondani: kinek mi tetszik :)


Nagy memóriakapacitás


Szerencsére régen elmúltak azok az idők, amikor egy szabadon hangolható amatőrrádió maximálisan 10 vagy 15 programozható csatornával rendelkezett. Jelenleg egy átlagosnak és alacsony tudásúnak mondott készülék is legalább 99-100 programozható csatornával bír. Ha egy picit mélyebben nyúlunk a pénztárcába, akkor ez a szám akár 250/500 vagy 1000 csatorna is lehet. Ez utóbbi inkább tűnik kissé parasztvakításnak, mint hasznos és a hétköznapokban is kihasználható funkciónak. Mindazonáltal azt feltételezve, hogy a lelkes újonc amatőr minden szimplex, duplex amatőr csatornát be akar programozni, ehhez hozzávesz néhány taxist, műsorszóró állomást, PMR csatornát és a légiforgalmi témakör is bekapcsolódik a játékba...nos ez testvérek között is 200-250 csatornát igényel. Szerencsére most már ez egyáltalán nem jelent gondot. Azonban ember legyen a talpán aki ezt kézből, a billentyűk pötyögésével megteszi. Erre jó egy PC szoftver és adatkábel!


Elnevezhető csatornák


Az előzőekhez kiegésztésként tenném hozzá, hogy bizony ember legyen a talpán aki 200-250 csatornát fejben tud tartani, hogy melyik vajon mi lehet. A műsorszóró állomásokkal még elvan az ember, mert a reklámok mindig bemondják a csatorna nevét, frekvenciáját...és tudjuk mihez kötni, beleég az agyunkba. Nade egy repülési vagy taxis csatornával mi a helyzet? Ilyenkor jön jól az ún. csatorna-elnevezés vagy alfanumerikus csatorna-memória. Ez nem más, mint az adott csatornán lévő frekvenciának nevet tudunk adni. Tételezzük fel, hogy az 1-es csatornára elprogramoztunk egy frekvenciát. Legyen ez a példa kedvéért a 164.00625. Ehhez adjunk egy nevet a menüből. Legyen pl. ez a "varos taxi". És ha a készüléket odatekerjük az adott csatornára akkor megjelenik a "CH1 VAROS TAXI" felirat. Nem egyszerűbb?


PC-vel programozható


Az előző kis blokkot folytatva...nagy segítség lehet, ha rendelkezünk PC-vel avagy személyi számítógéppel. A legtöbb mai modern amatőrrádióhoz lehet vásárolni adatkábelt mely vagy a COM (RS232) avagy soros portra, esetleg az USB portra köthető. Általában a gyártók CD/DVD lemezen mellékelik a programozó szoftver, vagy azok külön megvásárolhatók, esetleg letölthetők az adott cég honlapjáról. Egy ilyen adatkábellel és programmal a sok-sok csatorna bevitele, elnevezése és paraméterekkel való felruházása a hosszú órák helyett percek alatt megoldható. Emellett a változtatások elmenthetők és bármikor visszakereshetők, hiba esetén visszatölthetők. Arról nem is beszélve, hogy egy PC programmal sokkal egyszerűbben átláthatóak a készülék beállításai, főbb paraméterei, könnyebben kezelhetőek és változtathatóak a csatornák elnevezései, scan listái vagy memóriacsoportjai.


Memóriacsoportok és scannelés


Ezeknek a tulajdonságoknak leginkább akkor van haszna, ha egyszerre sok csatornát programozunk a készülékbe és azoknak egy részét szeretnénk megfigyelés alatt tartani. A legtöbb amatőr készülék képes a memóriákat nemcsak ömlesztve tárolni de azokat csoportokra is tudja bontani. Pl. külön "mappába" tudjuk válogatni az amatőr átjátszókat és külön a szimplexeket. Ezek között a scannelési funkcióval keresni is tudunk. Szerencséas esetben a scanneléshez is külön szabályokat állíthatunk be, pl. mennyi ideig álljon a keresés egy olyan csatornán ahol adást talált.


CTCSS, DCS adás és vétel


Iparilag fejlett és elektronikai szennyezéstől zsúfolt modern világunkban nem szabad megfeledkezni a CTCSS vagy DCS nyújtotta előnyökről sem. Roppant kellemetlen tud lenni, amikor egy adott csatornán / frekvencián várunk valakinek a hívására és a zajzár ki-kinyit egy pillanatra, sercegés folyik a hangszóróból majd a rádió elnémul. Persze ismétlődik a jelenség, egyszer, tízszer, sokszor. Hosszú távon idegölő lehet. Ezen is segít a fenti kódok valamelyike. A rádió zajzárja csak akkor nyit, ha a megfelelő jelet észleli a vívőfrekvencia mellett. Ugyanígy alakíthatunk ki "alcsatornákat" egy kirándulás alkalmával ha zsúfolt lenne a frekvencia.


Nagy érzékenység és szelektivitás


Még a laikus is tudja, hogy egy "walkie-talkie" egyik legfontosabb paramétere a jó érzékenység, vagyis a rádiónak azon képessége, hogy "éles füllel messziről hallja meg az ellenállomást". Valóban. Az ellenállomás kiabálhat ahogy akar, növelheti a teljesítményt, építhet akármilyen magasra helyezett antennát...ha a rádiónk érzékenysége csapnivaló, akkor nem fogunk menni semmire sem. Napjainkban egy valamirevaló rádió érzékenysége 0.3 uV vagy jobb. A készülékek többsége ezt a paramétert nagyban felülmúlja. De mi a helyzet a szelektivitással? Sokan a készülékvásárlásnál ezt a lépést nemes egyszerűséggel átugorják, mondván: "érzékenynek érzékeny. Mi kell még?" Nos, nem utolsó szempont ha a készülék egy zsúfolt sávrészen képes kiválasztani azt az állomást a többi közül vagy éppen a zajforrások "mögül", amit éppen hallgatni szeretnénk. Itt van fontos szerepe a szelektivitásnak. A szomszédos csatornák és áthallások szétválasztásánál, kiszűrésénél. Sajnos a népszerű kínai kézirádiók ezen a téren a leggyengébbek. Egy professzionális rádióteszterre kötve gyorsan kibuknak a sorból, hamar elvéreznek ennél a pontnál. A rossz nagyjelű viselkedést nem is említve. Konklúzió: válasszunk érzékeny és szelektív készüléket, nem bánjuk meg!


Kis méret és tömeg


Szerencsére az 1990-es évek közepétől kezdve a rádióamatőr készülékek (mind a mobil- mind pedig a kézirádiók) egyre kisebbek és kisebbek lesznek, míg tudásuk nő. Nem elhanyagolható szempont a méret és a tömeg kérdése. Egy amatőr készülék teljesen más szempontok alapján kerül megtervezésre és kivitelezésre mint egy ún. professzionális, ipari rádió. Itt nem elsődleges szempont az ütésállóság, a vízállóság vagy a strapabírás és masszív készülékház. Egy amatőr általában kiegészítő szórakozásként viszi magával a rádiót egy túrára, kirándulásra, nyaralásra. Senki sem szereti ha lehúzza a nadrágját vagy kinyomja az ingzsebét a hatalmas készülék. Arról ne is beszéljünk, hogy a mellényzsebbe tett rádió antennája majd' kiszúrja az illető szemét. Persze mindennek ára van. Egy mindenes antennával ellátott mindenes rádió sok sávon megfelelően fog viselkedni, de egyiken sem lesz tökéletes. Valamit valamiért. A túlzsúfolt alkatrészek és a végletekig fokozott kicsinyítés is jár káros hatásokkal. Célszerű az arany középutat megtalálni, lehetőleg egy egyszerűbb, szimpla sávos rádióval - aki megteheti. Egy nyári kempingezés alkalmával az átkiabált száz méteren nem fogjuk észrevenni az árnyoldalt, de egy DX-túrán már komoly csalódás érhet. Ezt mindenki döntse el maga! :)


Jó hangminőség és nagy hangerő


Ki nem próbált még a zsúfolt belvárosból forgalmazni? Egyértelmű, hogy mire gondolok: csikorog a villamos, zakatol mellettünk a busz, elhúz felettünk egy repülő...sőt, hogy fokozzam a helyzetképet: begördül mellénk egy hangos motor. A helyzet elemzése egy szóval: reménytelen. Vagy mégsem? Onnan is lehet forgalmazni! Kell hozzá egy jó fül, egy "jó fülű" rádió és egy jó hangszóró. Sajnos vissza kell kanyarodjak az előző bekezdéshez: a kis, kompakt méretű rádiónak sok hátránya is van az előnyök mellett: a kis készülékházba csak kis hangszóró építhető be. Kis hangszórótól csoda nagy teljesítményt pedig még senki sem látott. Éppen ezért is megfontolandó egy nagyobb méretű, jobb hangszóróval ellátott rádió választása. Az öblösebb, mélyebb hang sokkal élvezetesebb a zajos városi forgatagban, mint a kis "csipogó" által keltett magas zaj. Remek alternatíva lehet a kis rádió mellé a megfelelő hangteljesítménnyel rendelkező külső mikrofonhangszóró vagy headset is. Ezekre is érdemes figyelni az új rádió kiválasztásánál.


Nagy akkumulátor-kapacitás vagy könnyen cserélhető akku


Lemerült az akku egy QSO közben? Egy DX kísérlet közepén vagyunk és merül az áramforrásunk? No igen. Ezeket senki sem kedveli. Célszerű ezeket megelőzni. Könnyen megtehetjük ha a vásárlásnál figyelembe vesszük az alábbiakat:

- lehetőség szerint nagy kapacitású legyen az akku (1200 mAh vagy nagyobb)
- legyen Li-Ion vagy Li-Polimer az akku típusa (károsodás nélkül bármikor rátölthetünk az akkura, hosszabb az élettartamuk is)
- a könnyen és gyorsan cserélhető akku sok bosszúságtól ment meg (pattintható vagy eltolható, gyorskioldású akkurögzítő fülek)
- olyan akku-pótló, mely szétszedhető és a belsejébe AA vagy AAA elemek/akkuk rakhatók (költséghatékony, csak a cellákat kell cserélni)
- gépkocsi-adapter készlet, mely az akku helyére pattintható be és egy kábellel a szivargyújtóhoz vagy egyéb tápforráshoz csatlakozik


Sok tartozék és kiegészítő, elérhető áron


Azzal, hogy megvásárolunk egy készüléket, még nem ér véget a történet. Ha hosszú távra tervezünk, akkor számolni kell az akkumulátor elöregedésével, valamint az esetek többségében azzal, hogy bármennyire is óvatosak vagyunk: néha csak-csak megtanítjük repülni a rádiót. Ennek eredményeképpen görbe, törött antenna vagy övcsipesz lesz a nyeremény. Célszerű hát kicsit a jövőre is gondolni, egyáltalán nem mindegy a majdan szükséges tartozékok ára sem. Egy márkás, megbízható rádió utólagos tartozékai is hosszú életűek és strapabíróak lesznek. De a minőséget meg kell fizetni. Sok esetben remek alternatíva lehet a távol-keletről származó utángyártott termék is. Azonban érdemes óvatosnak lenni, nehogy csalódás érjen minket a kicsomagolás és kézhezvétel után: rideg kábelek, sorjás műanyagok, pontatlan illesztések és silány gyártási minőség. Érdemes mindig az eredeti, gyári alkatrészeket megvenni - még akkor is, ha sokba kerül. Hosszú távon kifizetődőbb lesz! És nem utolsó sorban kevesebb bosszúsággal jár!


Vissza a CIKKEK oldalra